A Pannónia Kincse LEADER Egyesület bemutatása

A Pannonhalmai- Sokoróaljai- Rábcatorok Helyi Közösség a Csornai, Győri, Téti, Pannonhalmi, Pápai kistérség 65 településének összefogásával jött létre. (a közösség által kezdeményezett pályázat útján szeretné megtalálni végleges nevét a Helyi Közösség, amely egyben a jogi személyiséggel rendelkező non-profit szervezet neve lenne) Jellegzetes tájegységei a Kisalföld, illetve Dunántúli-középhegység nagytájhoz tartoznak.

Földrajzi helyzetéből adódóan a Közösségre jellemző az erdők, tájvédelmi területek, nemzeti parkok és műemlék jellegű templomok, kastélyok, kúriák, kegyhelyek, gyógy- és termálvíz-források megléte (Fertő-Hanság Nemzeti Park, Pannontáj-Sokoró Natúrpark, Szigetköz Tájvédelmi Terület, Pannonhalmi Főapátság, mint a Világörökség része cím birtokosa, Fehér-tavi ökotáj, amely a Natura 2000 része), azonban a táji adottságok kihasználása nem megfelelő. Szintén a térségre jellemző a bortermelés, a Közösség területén található pl. a Pannonhalmi Történelmi Borvidék.

Ezen tulajdonságok a turizmust (lovas, vadász, halász, vízi, kulturális, öko, falusi, aktív, bor stb.) és ezen keresztüli gazdaságfejlesztést predesztinálják, ellenben a nem megfelelő feltárás, megközelíthetőség, marketing és kombinált turisztikai programcsomagok és szálláshelyek hiánya gátolja a bennük rejlő lehetőségek kiaknázását. A Közösség által lefedett területen húzódik a Bécs- Pozsony- Balaton- Budapest- Győr turisztikai útvonal, ez utóbbi vonzerő "logisztikai" kisugárzásának lehetőségét kell kihasználni. Szintén jellemző az aprófalvas rendszer ahol a lankás, sík domborzat lehetőségként kínálja az "öko-közlekedés" prioritásának hangsúlyozását. A térségben az állami erdők és magánerdők aránya is ideális, átgondolt turisztikai tervezéssel jelentős fejlődés érhető el.

Infrastrukturális vonatkozásban a Helyi Közösség települései változatos képet mutatnak, a közút, illetve a vasúthálózat jellemzően a kis települések esetében nem kellőképpen kiépített, a kerékpárutak hálózata is kezdetleges. A környező megyeszékhely és városok (Győr, Tét, Pápa, Mosonmagyaróvár) gyorsan elérhetők. Nagy jelentőséggel bír, hogy a közösség területén található az M1-es autópálya, a péri repülőtér, a gönyűi kikötő, így valamennyi közlekedési útvonalon könnyen elérhető. A tömegközlekedési infrastruktúra (utak, autóbusz-pályaudvar, utas tájékoztatás stb.) szolgáltatásai azonban korszerűtlenek, hiányosak, leromlottak, a különböző ágazatok összehangolatlanok.

Az alapfokú oktatás, egészséges ivóvíz ellátás, hulladékszállítás biztosítása a településeken (az oktatás társulási formában is) megoldott. A szak- és felnőttképzés több területen fejlesztésre szorul, a közelben több felsőfokú oktatási intézmény található. A szolgáltató helyek elszórtan találhatók, és nem hatékonyan működnek. Alacsony szennyvíz-hálózatba bekapcsolt lakások aránya, továbbá nem megfelelő vagy, alacsony színvonalú a szociális, egészségügyi, bölcsődei ellátás. Az önkormányzatok és a kis-és középvállalkozások is tőkehiányosak.

Humánerőforrás szempontjából jellemző a szakképzett munkaerő jelenléte, de inkább a nagyvárosok vállalkozásai foglalkoztatják őket. A közösségek vezetői elkötelezettek a fejlesztések iránt, tradicionális iparágak, képzett agrárszakemberek és borászok, erős gazdálkodási tradíciók jellemzik a térséget. A gazdaság munkaerő-kereslete és a képzéskínálat közötti összhang azonban hiányzik, alacsony a jövedelemszint, a frissen végzett diplomás fiatalok elvándorolnak, a helyi lakosság nem érdeklődik a közügyek iránt, alacsony innovációs és alkalmazkodási képesség.

A különböző tájegységekre jellemző a gazdag hagyományok és népi kultúra emlékeinek a hagyományőrzése és ápolása, jól működő egyesületek tevékenysége, amely megfelelő irányítással jó turisztikai vonzerővé nőheti ki magát. Jellegzetes rendezvények a térségben: a Nyúli Húsvét, Enesei zenei Nyár, Rábapatonai Bilibáncs fesztivál stb.). Alacsony a turizmusban és faluturizmusban tevékenykedők képzettsége. Több településen is jelen van a roma közösség, amely nem megfelelő képzettséggel és hiányos szakmai támogató háttérrel rendelkezik. A Közösségen belül, főleg a téti kistérségre jellemző a hátrányos helyzetű települések megléte. Ezek és a roma közösségek felzárkóztatása fontos eleme jelen stratégiának.